Egy tábor utóélete…

Kedves Testvérek!

Most nincs újságunk, mégis szeretnék hírt adni a múlt hét vasárnapján zárult egyházközségi táborról.

Idei táborunk témáját Krisztus szavai adták a tanítás tettekre váltásáról. Közösen gondolkodtunk arról, mitől válik bennünk élővé a hitünk, milyen tettekre sarkall a meghallott tanítás.                                             „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram! – ha nem teszitek meg, amit mondok? Megmondom nektek, kihez hasonlít, aki eljön, meghallgatja tanításomat és tettekre is váltja. A házat építő emberhez hasonlít, aki mélyre leásott, és a sziklára rakta az alapot. Jött az árvíz, és az áradat rázúdult a házra, de nem tudta megingatni, mert biztos alapra épült.” (Lk 6,46-49)

Ezt a témakört jártuk körül, próbálva megkeresni azokat a kapaszkodókat, amelyek segítségével  konkrét tettekre válthatjuk Jézus tanítását  mindennapi életünkben. Miklós atya előadásában hallottunk arról, hogy mennyit segíthetnek nekünk kialakított rutinjaink, hogy amikor „helyzetbe kerülünk „ rögtön tudjunk cselekedni. A Kunszabó házaspár elmesélte hogyan hívta őket Isten a szegények, a hajléktalanok mellé, egy közösség élére, imaszolgálatra. Hogyan tudták, tudják ezt a hivatást beilleszteni családjuk életébe. Az előadások utáni kiscsoportos beszélgetésekben mindenki elmesélhette saját élményeit, vágyait, elhatározásait a témával kapcsolatban. Voltak műhelyfoglalkozások ahol a Szent Ignáci bibliaolvasással vagy éppen imaműhellyel, páros beszélgetéssel, önismereti foglalkozással jutottak közelebb a résztvevők önmagukhoz. Míg ezek a programok zajlottak a felnőtteknek, a gyerekekkel 3 korcsoportban foglalkoztak óvónénijeink, fiataljaink, akik bevállalták, hogy most nem nyaralni, hanem szolgálni jönnek a táborba. Mintahogy minden részvevő szolgálta a többieket, ki- ki tehetsége szerint. Pl. az ételkészítéssel, a terítéssel, mosogatással, a helyszín berendezésével, reggeli és esti imával, sportfoglalkozással, túravezetéssel, vetélkedő levezetésével, csoportvezetéssel…….

Nagyon hálásak vagyunk Péter atyának, hogy amennyit tudott velünk volt, az itthon maradóknak pedig, hogy türelemmel elviselték a misék hiányát. Csodálatos tábori misében volt részünk a parádi táborban!

De ez a sok-sok minden, amit leírtam, mind egyetlen egységet alkot abban, hogy a pomázi katolikus közösség élő közösség. Ezt mind a 129 részvevő megtapasztalta. Ebben a közösségben teremtő erő van, hordozzuk egymást imában, tettben. Van papunk és jó együtt lenni, közösségben megélni hitünket. Hatalmas hit, tudás, tapasztalat birtokában vagyunk, adjunk érte hálát és éljünk vele!

A tábor a Magyar Kormány támogatásával valósult meg.

A jövő évi tábor időpontja 2025. júl.31- aug.3. lesz, helyszíne, Parád. Örülünk, ha már most beírjátok a naptárotokba, és új arcokkal is találkozhatunk majd.

De addig van egy közös programunk, a Szent István napi búcsú. Gyertek minél többen részt venni, segíteni, képviseljük közösségünket a város előtt!

A közösség összetartásában megerősödve: Szerecz Ági