Kilépés a tartalomba
Egyház
(görögekklészia, lat.ecclesia): a II. Vatikáni Zsinat meghatározása szerint az Istennel való bensõséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének hatékony jele és eszköze. Szentségi jellege van, azaz jele annak, hogy a Krisztusban végbement megváltás kegyelmei jelen vannak az egész emberiség számára, s egyúttal közli is ezeket a kegyelmeket. Az Egyház egyszerre történelmi és természetfölötti intézmény, misztérium, melynek lényegét csak a hitben fogjuk föl. – Az Egyház elnevezés a görög küriakon, ‘az Úr háza’-ból ered. Ezt vette át az angol church, a holland kerk, a német Kirche. A magyar Egyház szó az egy = szent szó egykori jelentését õrizte meg; az Egyház tehát ‘szent ház’, templom. (Magyar Katolikus Lexikon)
Egyházközösségünk
Egyházközösségünk a templom köré épült, abban érvényesül elsõdlegesen közösségi létünk. De a közösség egy élõ közösség, melyet elsõsorban a pomázi emberek (felnõttek és gyermekek) közös hite vált közösséggé, éltet és tart fenn. Közösségünk tagjai mindazok, kik ma élnek, kik már a temetõben nyugszanak, és azok is, kik a jövendõt fogják jelenteni – esetleg magunkban hordozzuk õket.
Hordozzuk a jövõnket eszméinkben, szellemünkben és lelkiségünkben. Hiszen minden emberi közösség a saját hagyományai, õrzött értékei és sajnos hibái, bûnei nyomán él, teszi magát örökkévalóvá, vagy mulandóvá. A katolikus keresztény közösségünk, melyet Jézus Krisztus alapított, immáron 2000 évet élt meg, mert értékei azok, melyek örökérvényüvé teszik létjogosultságát. De mindannyiunk feladata a Krisztusi értékek megõrzése, és átadása, hogy ezzel magunk, és a közösség számára is biztosítsuk az üdvösségtörténet folyamatosságát.